Hörcher Ferenc, intézetünk munkatársa "Báró Kemény Zsigmond forradalomellenes politikai gondolkodása" címmel tart előadást az NKE Kutatók Éjszakája programsorozat Történelem, hadtörténelem és környéke című szekciójában.

Az előadás Kemény Zsigmond konzervatívnak titulálható forradalom utáni röpiratait (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után) mutatja be, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban törés van-e Kemény gondolkodásában 1849 után, vagy csak a politikai álláspontja változott, az elveszített szabadságharc következtében, miközben az emberi szenvedélyekről és a józanság erényéről vallott elképzelései változatlanok maradtak.

Az előadás időpontja: 2020. november 27. 14.40

A szekció programja itt található, a közvetítéshez itt lehet csatlakozni.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Forrai Gábor (ELTE)

Vannak-e doxasztikus kötelességeink?

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

William Alston újabban sokat tárgyalt érvelése szerint a címben feltett kérdésre nemmel kell felelnünk: hiteinkkel kapcsolatos kötelességeink arra korlátozódnak, hogy cselekedeteink révén biztosítsuk azokat a körülményeket, amelyek között jó esélyünk van igaz hiteket alkotni. Hiteink tartalmára vonatkozó kötelességeink – doxasztikus kötelességeink – azonban szerinte nincsenek, mivel hiteink nem állnak akaratlagos ellenőrzés alatt, s így a „kellből következik a lehet” (KKL) kanti elve alapján nem lehetnek kötelességeink velük kapcsolatban. Az előadásban amellett érvelek, hogy Alston téved: a doxasztikus kötelességek, szemben az erkölcsi kötelességekkel, nem akaratlagos ellenőrzést követelnek, hanem megfelelő kompetenciát. De vajon mi magyarázza ezt a különbséget az erkölcsi és a hitekkel kapcsolatos (doxasztikus) kötelességek között? Úgy gondolom, az, hogy azokon a területeken, amelyeken hajlamosak vagyunk performancia hibákat elkövetni, beérjük a kompetenciával, az erkölcs szférájában azonban, valószínűleg tévesen, nem engedjük meg a performancia hibák lehetőségét.

Kommentátor: Kodaj Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. december 1. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 968 6688 1330 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-forrai

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 968 6688 1330 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet tudományos munkatárs és félállású tudományos munkatárs munkakörök betöltésére. A teljes, illetve részmunkaidős pályázati kiírások itt és itt érhetők el.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Németh Attila

Seneca és a lelkiismeret metaforái

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásomban arra a szerteágazó kérdésre keresem a választ, hogy a sztoikus Seneca milyen új lelki funkcióval (ha bármilyennel) ruházta fel a lélek vezérlő részét, a hégemonikont. A lelkiismeret (conscientia) fogalma egy olyan irodalmi műfajokat kombináló, nyelvileg komplex, gyakran szimbolikus-allegorikus kifejezésformában jelenik meg Seneca morálpszichológiájában, amit először egy történeti kontextusban tekintek át, hogy fogalomhasználatának a sajátosságait elemezzem. Ezt követően pedig arra teszek kísérletet, hogy megvizsgáljam, hogyan illeszkedik Seneca conscientia-fogalma korábbi, egymástól eltérő sztoikus emóció-felfogásokhoz, amely összehasonlítás eredményeképpen Seneca lelkiismeret-fogalma, mint egy új lelki képesség rajzolódik ki.

Időpont: 2020. november 24. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/99133400670?pwd=SnRpL3R0ams5T09ucW9HSjF2eGIxQT09

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Pavlovits Tamás (SZTE BTK)

Idea és végtelen Malebranche gondolkodásában

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Malebranche-nak két fontos tanítása maradt fenn a filozófiai köztudatban: az okkazionalizmus és az Istenben látás elmélete. Az Istenben látás elmélete szerint az elme nem önmagában tartalmazza az ideákat, hanem Istennel bensőségesen egyesülve Istenben látja őket. E tanításban a végtelen fogalma központi szerepet játszik. Malebranche az Istenben látás elméletét két szerzőtől, Szent Ágostontól és Descartes-tól eredezteti. A végtelen fogalma révén azonban elsősorban Descartes-hoz kapcsolódik, akitől Malebranche láthatóan átvette e fogalmat. Az előadásomban a végtelen fogalmát vizsgálom meg az Istenben látás elméletében. Ehhez össze kell hasonlítanom a végtelen észlelésének problémáját Descartes-nál és Malebranche-nál. Amellett fogok érvelni, hogy noha Malebranche Descartes-tól veszi át a végtelen fogalmát, jelentősen átalakítja, miközben módosítja azt a funkciót, amelyet a végtelen az ideák észlelésében betölt. Ha alaposan szemügyre vesszük a Malebranche által véghezvitt átalakításokat, akkor azt vehetjük észre, hogy Malebranche még Descartes-nál is progresszívebb módon használja a végtelen fogalmát. Ugyanis a végtelen aktualitását nemcsak tisztán az isteni végtelenségnek tulajdonítja, mint Descartes, hanem a kiterjedés ideájának éppúgy, mint minden általános ideának. Az aktuális végtelen ilyen határozott elismerésével ritkán találkozunk a kora újkorban.

Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. november 17. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 962 6909 2183 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://https://tinyurl.com/btk-fi-pavlovits

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 962 6909 2183 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.