A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Szabados Bettina

Lukács György bécsi emigrációban 1919-1930

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

1919. augusztus 1-je, a Tanácsköztársaság bukása után, mintegy százezer emigráns menekült a megtorlás elől Bécsbe, amely évekre a magyar emigráció központjává vált. Cziffra Géza memoárjában Anton Kuh szavait idézi, mikor váróteremben várakozókhoz hasonlítja az emigrációba kényszerült magyarok állapotát, akik egy olyan vonatra várnak, amely sosem fog elindulni (Cziffra 1989:34). Ezek között a „vonatra várakozók” között volt Lukács György is, aki Mesterházi Miklós szavaival élve egy fél-illegális Bécsben találta magát: hivatalosan távol kellett tartania magát az osztrák politikától és közben ennek a „hivatalos” Bécsnek a védelmét élvezte (Mesterházi 1998:612). A kezdeti időszak ebben a várakozás és fél-illegalitás állapotában telik, a magyar forradalom tanulságai alapján egy (középkelet)-európai forradalomra várva (i.m. 613). Nemcsak a biográfiai tények miatt érdekes azonban a húszas évek emigrációban töltött időszaka: hipotézisem szerint jelentős változás történt Lukács gondolati fejlődésében, aminek részeként alárendelte magát a pártmunkának és elenyésző teoretikus tevékenységet folytatott, főleg az 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat fogadtatása után. Mesterházi egy 2018-as előadásában találóan a hallgatás évtizedének nevezi Lukácsnak ezt a korszakát. Balázs Béla naplójában egyenesen úgy ír Lukácsról, mint aki szellemi hazáját veszítette el. Az előadás során Lukács húszas évekbeli gondolati fejlődését próbálom, nem a már klasszikussá vált fogalmak, mint a „törés” és „pálfordulás” felől értelmezni, miközben összevetem a kortársak különböző értelmezéseit, illetve párhuzamba állítom Lukács és a kortársak szembenézését a bukott forradalom tényével és hogy miként integrálták ezt a sorseseményt gondolati fejlődésükbe. Az előadás távlati célja, hogy csatlakozzon a bécsi magyar emigráció legújabb eszme- és kultúrtörténeti kutatásaihoz, amelyek feltárják az emigráció különböző centrumait, orgánumait és politikai tevékenységét.  

Időpont: 2020. június 4. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc 

Prudence, Moderation and Tradition: A Political Philosophy of Conservatism

című angol nyelvű, online intézeti előadására.

Az előadás angol nyelvű absztraktja:

This talk provides an overview of the speaker’s recently published book, entitled A Political Philosophy of Conservatism (2020). It will focus on the three concepts presented in the subtitle of the book: prudence, moderation and tradition. All the three are connected to the Ancient Greco-Roman and Christian tradition of European thought.

The last of the three terms is relatively unproblematic. It refers to the importance of communal knowledge for conservative politics, a form of tacit knowledge, a common sense, encoded in habits, customs and informal or formalised manners, including legal regulations, which is transferred from generation to generation in a given political community. The first two needs some further explanations.

Moderation will be presented as an appropriation of Aristotle’s teachings of the golden mean, as the most appropriate choice between two extremes. This idea is based in Aristotle on a theory of harmony and balance, and the paper will look at its relevance in politics. It will be argued, that Aristotle’s theory calls our attention to the balancing political role of the middle classes. Also, it will be argued that the idea of the mixed constitution is connected with this Aristotelian theory of balance and harmony (Greek armonia, lat. concordia).

Finally, the book’s most important term is prudence, referring to the cardinal virtue of prudentia (Greek phronesis). The claim is that while the virtue of justice (iustitia) is usually taken as the key concept of Christian and modern liberal political philosophy, for a conservative understanding of politics, what is possible is always more important than what is ideal. In this sense prudence precedes justice, while still keeping intact the coherence of the four cardinal virtues. In this regard the importance of Cicero for this version of conservatism will be noted. The talk will end with a description of the character of a practically wise (prudent) political agent.

Kommentátor: Walter Nicgorski (University of Notre Dame)

Időpont: 2020. május 26. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Hörcher Ferenc tanulmányt írt Edmund Burke-ről a Critics of Enlightenment Rationalism című kötetbe (Palgrave MacMillan, Cham, 2020.).

A tanulmány címe Burke on Rationalism, Prudence and Reason of State, s az ír politikai gondolkodó felvilágosult racionalizmus-kritikáját a gyakorlati bölcsesség és az államérdek fogalmának elemzése kapcsán mutatja be.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Mester Béla

A sensus communis hagyománya a magyar gondolkodás történetében

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Édes józan eszem! beh felvitte Isten a dolgodat!

(Erdélyi János: A hazai bölcsészet jelene, 1856.)

A magyar filozófiatörténet-írásban a sensus communis fogalmát használó irányzatok kutatásának nincs különösebb hagyománya. A megszokott elbeszélésben a magyar sensus communis filozófia ott kezdődik, ahol már véget is ér: Erdélyi János föntebb idézett munkájával, amelyben a professzionális filozófia nevében számol le a józan ésszel mint tudomány és filozófia előtti tudatformával, leleplezve egyben „a köznapi tudat konzervativizmusát”, miközben filozófiatörténeti elemzéssel mutatja ki, hogy az e fogalomra alapozó (skót) filozófiai iskola idejétmúlttá vált. Tervezett előadásomban rekonstruálom azt az álláspontot, Szontagh Gusztáv „egyezményes filozófiáját”, amellyel szemben Erdélyi megfogalmazza nézeteit, majd kitérek arra, hogy Erdélyi hogyan adaptálja Hegel korábbi, hasonló tartalmú szöveghelyeit a magyar kontextushoz. Erdélyi gondolatmenetének újdonsága a terminológia, a filozófiai szaknyelv kérdésére való közvetlen reflexió, ami válaszként fogható fel Szontagh kritikájára, amellyel az önjáróvá váló terminológiával való visszaélést illette. Előadásom során utalok kettejük vitájának magyar eszmetörténeti kontextusára, elsősorban a korabeli történettudományi viták és a forradalom értelmezése kapcsán. A magyar előzmények között szóba kerül még Kant sensus communisból kiinduló bírálata, amely a magyar Kant-vita (1792–1822) alapja. A kérdés egyetemes filozófiatörténeti vonatkozásai kapcsán ki kell térnem Gadamer értelmezésére a német sensus communis tradíció sajátosságairól az Igazság és módszerben; általánosságban pedig fölmerülnek az újkori sensus communis hagyomány és a filozófiai nyilvánosság szerkezetváltásának összefüggései.

Időpont: 2020. május 21. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=B9FNv6hVSho

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Geréby György (CEU) 

Hans Jonas és Petrus Damiani a múlt megváltoztathatóságáról 

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásomban rekonstruálom és összehasonlítom Hans Jonas (1903 – 1993), és Petrus Damiani (c. 1007 –1072/3) álláspontjait a múlt megváltoztathatóságával kapcsolatban. Ez Jonas esetében implicit, melyet egy történetfilozófiai és egy teológiai megfontolása alapján rekonstruálok, Damiani esetében viszont explicit. Álláspontjaikat függetlenül alakították ki eltérő filozófiai és teológiai megfontolások alapján. Mégis, más-más úton, de ugyanúgy eljutottak a múlt megváltoztathatóságának problémájához, ami már foglalkoztatta Arisztotelészt, Ágostont és még sokakat, főleg a latin középkorban. Végül Jonas és Damiani nem-standard álláspontjainak ontológiai előfeltevéseire is rámutatok a múltra, illetve az időre vonatkozóan, és hogy megfontolásaiknak milyen történetfilozófiai és teológiai következményei lehetnek.

Kommentátor: Turgonyi Zoltán (BTK FI)

Időpont: 2020. május 12. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=vNynvZ-MyZE