A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya

2020. november 6-án konferenciát rendez

A testtel bíró elme a filozófia történetében

címmel.

Az utóbbi nagyjából száz év angolszász dominanciájú elmefilozófiájának gyakran magától értetődő föltevése volt, hogy az elme nem más, mint mentális állapotok és folyamatok összekapcsolódó hálózata, a funkcionális állapotok (logikai és komputációs folyamatok) pedig függetlenek attól, hogy milyen testi formában implementálódnak. Manapság inkább az a nézet vált elfogadottá, hogy a test alapvető szerepet játszik a tapasztalásban, gondolkodásban, nyelvhasználatban, cselekvésben és értékelésben. Nyelvünkre és gondolkodásunkra erős hatást gyakorolnak a testi eredetű metaforák, s a mentális/emocionális állapotok artikulálásához a testi cselekedetek ismétlődő mintázatait használjuk.

A rövid távú filozófiatörténeti emlékezetben e a szemléletváltás gyakran az utóbbi húsz – harminc év nagy fordulataként jelenik meg. A konferencia előadásai azonban az elme és test lényegi kapcsolatáról az ókortól a 20. századig keletkezett filozófiai koncepciókat vizsgálják.

A konferencia programja:

9.50 Megnyitó

10 – 10.45 Lautner Péter (PPKE) Galénosz a lelki tulajdonságok testi feltételeiről

10.45 – 11.30 Borbély Gábor (ELTE BTK) "Vagy nem létezőnek hiszik a lelket, vagy úgy vélekednek, hogy a test mozgása révén jön létre": az arisztotelészi lélekfilozófia recepciójának kezdetei a középkorban.

11.30. – 11.40 kávészünet

11.40 – 12.25 Laki János (ELKH): Lélek és elme. Galilei a fenomenális állapotokról.

12.25 – 13.10 Schmal Dániel (PPKE): A karteziánus dualizmus és a testesültség problémája

13.10 – 14 ebédszünet

14 – 14.45 Golden Dániel (ELKH) A cselekvő testbe integrált elme – James, Mead és Dewey

14.45 – 15.30 Varga Péter (ELKH): A térészlelés »helyi jelekre« (Lokalzeichen) alapozott elmélete körüli vita a korai fenomenológiában

15.30 – 15.40 kávészünet

15.40 – 16.25 Kondor Zsuzsanna (ELKH): Bergson az elméről és a mozgásról

16.25 – 17.10 Benedek András (ELKH): Megjegyzések a „testesültség” terminus jelentéseiről mai és történeti kontextusok figyelembevételével

A konferenciához később megadandó linken keresztül lehet csatlakozni.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Réz Anna (ELTE BTK)

Szexuális vagy szexista? – A nőket érő munkahelyi zaklatásról

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A nőket érő munkahelyi zaklatás jogi kodifikációja az Egyesült Államokban a feminista mozgalom egyik nagy sikertörténete. De tudunk-e egységes elméletet arról az erkölcsi kárról, amely a mai amerikai jogrend szerint zaklatásnak minősülő viselkedések következtében létrejön? Előadásomban először a zaklatás jogi tényállásának amerikai történetét és kontextusát veszem szemügyre, majd rátérek azokra az elméletekre, amelyek a zaklatás tilalmának erkölcsi igazolását nyújtják, és elkülönítem egymástól a nőket érő szexuális és nem-szexuális munkahelyi zaklatás különböző formáit. Végül ezen elméletek fényében kitérek arra a – praktikus szempontból periferikus, ám nagy közérdeklődésre számot tartó – kérdésre, hogy zaklatásnak tekinthetőek-e a jóindulatú szexizmus megnyilvánulásai.

Kommentátor: Tőzsér János (BTK FI)

Időpont: 2020. november 3. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Örömmel tudatjuk, hogy Hörcher Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgató egyetemi tanára a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a filozófia és a politikatudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói munkája, valamint intézetvezetői tevékenysége elismeréseként.

A kitüntetést Áder János köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át múlt pénteken.

Megjelent a Palgrave Macmillan kiadó "History of Analytic Philosophy" című sorozatában a Tuboly Ádám Tamás által szerkesztett "The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth and Logic" című kötet. A könyvben A.J. Ayer klasszikus, 1936-os Language, Truth and Logic című könyvét tárgyalja a nemzetközi szerzőgárda és különféle szempontok (nyelvilozófia, etika, episztemológia és a könyv kulturális hatása) alapján járnak utána a kötet történetének és kortárs relevanciájának.

Az MTA Tudomány és Technikatörténeti Állandó Bizottságának Pólya György Heurisztikai Albizottsága, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Osztálya, és a California State University, Fresno közösen Special Session-t szervezett

How to Solve It? Heuristics and Inquiry Based Learning

címmel a Fall Western Sectional Meeting of the American Mathematical Society University of Utah, Salt Lake City, Utah, October 24-25, 2020 keretében.

A Special Session a Második Nemzetközi Heurisztika Konferencia folytatásaként szervezett és a COVID-19 miatt elmaradt konferencia átszervezése virtuális formában.

A program itt érhető el.