A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Lengyel Zsuzsanna Mariann (BTK FI)
Cassirer és Heidegger davosi vitája a filozófia alapjairól és lényegéről

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

Az 1929-es híres davosi vita Cassirer és Heidegger között olyan kérdésekről szól, amelyek továbbra is fontos kihívást jelentenek, a mai napig aktuálisak. Ezek közül az előadásomban egyetlen kérdést szeretnék rekonstruálni és továbbgondolni, nevezetesen azt, hogy mit gondolt a filozófia alapjairól és lényegéről e két 20. századi prominens gondolkodó. Az egyik oldalon Heidegger új Kant-képe hozzájárul a megértés filozófiai előfeltételeinek – imagináció felőli – továbbgondolásához, a másik oldalon pedig szintén meghatározó jelentőségű Cassirer Heidegger bírálata, valamint az a tény, hogy az 1920-as években Cassirer már nemcsak a neokantiánus iskola legkiválóbb filozófiatörténésze, hanem épp megírja a tudásformákról szóló saját fenomenológiáját, amelyben a kanti észkritika átalakul a kultúra kritikájává. Heidegger nagy vitát kiváltott 1929-es Kant-könyve mellett ritkán hangsúlyozzák, hogy a davosi vita döntő hátterét alkotja Cassirernek A szimbolikus formák filozófiája című fő műve is, amelyben – az ön-tudás kérdése mentén – 1923 és 1929 között lefektetette egy monumentális-általános elmélet alapjait a szimbólumképződés folyamatáról, amit a nyelvre, a mítoszra és a tudásformákra (tudomány, technika, kultúra, mítosz, nyelv, stb.) vonatkoztatott, centrumában azzal a nagy hatású tézissel, hogy az ember animal symbolicum. Cassirer a szimbolizációt tekinti az emberi gondolkodás megkülönböztető jegyének és egy általános tudáselmélet lényegi részévé teszi, meggyőződése, hogy e nélkül nem léteznek tudásformák, nem lehet felfogni a partikulárisban rejlő univerzálisat. A szimbolikus folyamatoknak nem egyszerűen valóság leképező funkciója van, hanem ez teszi lehetővé az ember számára a tudatosság meta-szintű folyamatait, más szóval centrális jelentősége van abban, hogy az ember megértésre képes. Az előadás célja, hogy továbbgondolja e kétféle nézőpont vitáját.

Kommentátor: Pongrácz Tibor (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2019. február 04. (kedd), 14. óra

Az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, az ELKH Filozófiai Intézet, a Magyar Urbanisztikai Társaság és Gyergyóremete község interdiszciplináris tanácskozást szervez a székelyföldi Gyergyóremetén. A konferencia címe:

KÖZSÉG, FALU, URBANIZÁLT TÁJ ERDÉLYBEN ÉS EURÓPÁBAN

A konferencia időpontja: 2020. április 22-25.

A konferencia leírása itt található.

A konferenciára a tervezett előadás címével, 10-15 soros absztrakttal, valamint a pályázó rövid életrajza feltüntetésével lehet jelentkezni. Az absztraktban kérjük, határozzák meg az előadás kérdésfeltevését, tézisét, módszertanát, esetleg a szakirodalom vagy a szakmai közösség pillanatnyi vonatkozó álláspontját, esetleg a fennálló vitákra is utalhatnak. Az absztraktokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre kérjük, tárgyként megadva "Község, város konf."

Jelentkezési határidő: február 20-ig.

A konferencia résztvevői számára kedvezményes szállás és étkezési lehetőséget biztosítunk.

A konferenciára lehet jelentkezni előadás nélkül is, csupán a részvétel szándékával.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Tim Crane (CEU)
What is religious belief?

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

Many philosophers and other commentators think of religious belief as a combination of proto-cosmological belief and moral belief or moral precepts: a theory of the universe plus a theory of how to behave. This conception of religious belief does not seem to have room for what is one of the most obvious and central features of religion: religious practice. Why should a combination of cosmology and morality give rise to practices like going to church, mosque or synagogue? In this talk I sketch an alternative conception of religious belief that gives an answer to this question.

Kommentátor: Szabados Bettina (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. január 21. (kedd) 14 óra

Hörcher Ferenc angol nyelvű monográfiájának címe: A Political Philosophy of Conservatism. Prudence, Moderation and Tradition, s az angol Bloomsbury Kiadónál jelent meg. A kötet egy átfogó politikai filozófia vázlata, melynek célja, hogy az igazságosság helyett a gyakorlati bölcsességet helyezze a politikai gondolkodás középpontjába.

A kötet bemutatása és tartalomjegyzéke itt olvasható.

A könyvhöz James Hankins, a Harvard Egyetem történelem tanszékének professzora írt ajánlót.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Schmal Dániel (PPKE)
Reflexív megismerés és probabilisztikus stratégiák. Egy modern kori probléma genezise

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

A korai modernitásra erősen jellemző a közönséges tárgyak megismerésére irányuló, ún. elsőrendű megfigyelésről a másodrendű, (azaz a megfigyelésre magára, illetve a megfigyelési körülményekre irányuló) reflexív megfigyelésre történő áttérés. Előadásomban azt vizsgálom, hogy ez a reflexív mozzanat miként van jelen az információhiányos körülmények között végzendő cselekvés kora újkori elméleteiben. A 16-18. századból számos ilyen elmélet ismert. Először annak megmutatására teszek kísérletet, hogy a probabilisztikus cselekvés elmélete a korai felvilágosodás racionalisztikus társadalomszervező műveleteinek kiemelkedően gazdag (ám a legutóbbi időkig csak elvétve kutatott) területét képezi, majd e két probléma (a reflexív megismerés és a probabilisztikus cselekvés) belső összefüggéseit igyekszem megvilágítani. E szálak összekötésétől a modernitásra való áttérés egy eddig kevéssé ismert filozófiai és történeti aspektusának a megértését remélem.

Kommentátor: Bernáth László (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. január 7. (kedd) 14 óra