A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Farkas Katalin (CEU)

A szaglás tárgyai

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az észleléssel foglalkozó irodalomban gyakran találkozni azzal az állítással, hogy a szaglás különbözik például a látástól és a hallástól abban, hogy a szaglási élménynek nincs meghatározott térbelisége. Vagyis a szagokat mindössze a differenciálatlan "körülöttem valahol" módban, és nem bizonyos irányban vagy távolságban érezzük. Ezt a körülményt aztán néhány filozófus érvként használja amellett, hogy a szaglás tárgyai nem lehetnek egyedi dolgok, hanem csak szagok. Ebben az előadásban amellett érvelek, hogy legalábbis egyfajta térbeli tudatosság, méghozzá a távolság tudata, jelen van bizonyos szaglási élményekben, és ez alapja lehet annak, hogy a szaglás tárgyai dolgok legyenek. Az érv alapját Aphrodisias-i Alexandertől kölcsönzöm, aki hasonló szerepet tulajdonított a hangok és a szagok intenzitásának az észlelésben.

Kommentátor: Hartl Péter (BTK FI)

Időpont: 2021. március 9. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 977 1051 5799 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-farkas

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 977 1051 5799 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Laki János

Kollektív intellektuális erények a tudományos igazolásban

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A nyugati társadalmakban néhány évszázada a sikeres kognitív gyakorlat emblematikus megtestesítője a tudomány. A filozófia azonban sokszor zavarban van, ha magyaráznia kell ezt a sikerességet. Ennek két oka van:

1) Az episztemológia hagyományosan individualista, a tudományos tudás előállítása és igazolása pedig az utóbbi bő fél évszázadban egyre inkább kollektív tevékenységgé vált, s ez gyakran olyan ismeretelméleti kérdésekhez vezet, melyek megoldására a filozófia nem rendelkezik megfelelő eszköztárral. Egyre gyakoribb például, hogy a megismerő ágens szerepét nem individuum, hanem kutatócsoport vagy más közösség tölti be. Nemcsak kollektív hitek kollaboratív előállításáról van itt szó, hanem arról is, hogy folyamatosan növekszik az olyan tudományos vélekedések száma, melyek igazolására csakis csoportok képesek. Ez fölveti a szubjektum pluralitásának nem könnyű kérdését: tulajdoníthatunk-e közösségeknek episztémikus állapotokat, milyen értelemben tekinthetünk társadalmi csoportokat az őket alkotó individuumoktól különböző ágenseknek.

2) A másik nehézség az igazolás evidencialista koncepciójával kapcsolatos. A sokat tárgyalt (és gyakran eltúlzott jelentőségű) aluldetermináltság és elméletfüggőség mellett, egyre növekvő jelentőséget kap a specializáció. A specializálódás és intellektuális munkamegosztás megszünteti a kutatásban részt vevők kompetenciális egyenrangúságát, episztémikus függőségeket alakít ki, így nem könnyű megmondani, hogyan kapcsolhatók össze racionálisan a különböző szakértői csoportok által előállított vélekedések. Milyen feltételek fennállása esetén tekinthetők az átadott vélekedések (testified belief) igazoltnak, ha az igazolásukhoz használt evidenciák nem hozzáférhetőek a nem specialisták számára?

Előadásomban e két problémát együtt tárgyalom. Amellett hozok föl érveket, hogy a kollaboratív módon létrehozott komplex tudományos hitek igazolását nem egyes személyek, hanem egy normatív módon működő társadalmi intézményrendszer végzi. Az igazolást evidenciák helyett kollektív intellektuális erények kontrolálják, az nem egy fázisból áll, hanem folyamat, mely nem korlátozódik egyetlen tudományos közösségre. Annak megmutatására törekszem, hogy a tudományos igazolás ilyen fölfogása lehetővé teszi a hagyományos evidencializmusnak egy kollektív intellektuális erényeken alapuló, operacionalista igazolás-koncepcióval való fölváltását.

Időpont: 2021. március 2. (kedd), 15. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 951 4781 3159 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-laki

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 951 4781 3159 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Bárány Tibor (BME)

Mondjam vagy mutassam? Társalgási implikatúra és explicit vizuális tartalom a képi kommunikációban

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Manapság a hétköznapi társalgásaink nyelvi üzenetváltás mellett digitális képek „cseréjéből” állnak. Fotók küldésével idézzük fel a közös emlékeinket, számolunk be a pillanatnyi helyzetünkről, vagy éppen egyeztetjük egy vacsorameghívás részleteit; és mindehhez adott esetben szóbeli vagy írott „kísérőszövegre” sincs szükségünk. (Természetesen az ún. „digitális forradalom” előtt is kommunikáltunk képek segítségével, ám ahhoz, hogy a vizuális reprezentációk a társalgás mindennapos, könnyen elérhető eszközévé váljanak, a technológiai környezet átalakulására volt szükség.) Ezekben a – tisztán vizuális vagy multimodális – kommunikációs szituációkban képi eszközökkel tartalmat fejezünk ki, és ezt a tartalmat valamilyen illokúciós erővel vezetjük elő; azaz képi kommunikációs aktusokat hajtunk végre.

Előadásom fő kérdése a következő: vajon a nyelvi megnyilatkozások működésének modellezésére kidolgozott pragmatikai elemzések központi fogalmait – konvencionális jelentés, szó szerinti jelentés, beszélői jelentés, kimondott tartalom [what is said] és implikált tartalom stb. – alkalmazhatjuk-e, és ha igen, milyen módosításokkal alkalmazhatjuk a képi megnyilatkozások eseteire? A kortárs analitikus filozófusok többsége úgy gondolja, hogy a képi reprezentációk legalább két tekintetben lényegileg különböznek a nyelvi reprezentációktól: a képeknek nincsen szintaktikai szerkezete, és a reprezentációs viszony létrejötte legalább részben a kép tartalma és tárgya közötti vizuális hasonlóságon alapul. Ha ezt a két tézist elfogadjuk, hogyan tudunk számot adni a konvencionálisan kódolt és a társalgási kontextus hozzájárulásaként előállt jelentésmozzanatok viszonyáról a képi kommunikáció során?

Előadásomban a mellett fogok érvelni, hogy a „képi társalgás” pragmatikai elméletének az analitikus nyelvfilozófusok által bevezetett fogalmi megkülönböztetésekre kell támaszkodnia. (Ez nem újdonság: David Novitz és Søren Kjørup már az 1970-es évek végén kísérletet tett rá, hogy a korai beszédaktus-elmélet kategóriáit felhasználva megalkossa a képi aktusok elméletét. A kutatások a későbbiekben megszakadtak, és szisztematikus formában a mai napig nem éledtek újra.) Mi több, úgy gondolom, hogy a képi kommunikációs aktusok vizsgálata – különös tekintettel a társalgási kontextushoz kötődő ismeretek szerepére a megnyilatkozások megértésében – a nyelvi kommunikáció természetét is megvilágíthatja.

A következőket fogom állítani. (i) A képi társalgás jelenségeinek értelmezéséhez elengedhetetlenül szükségünk van a kimondott tartalom [what is said] mintájára megalkotott „megmutatott tartalom” [what is shown] és az implikált tartalom megkülönböztetésére. Jóllehet (ii) a képi szintaxis hiánya miatt a képek önmagukban valóban nem képesek propozíciókat kifejezni, (iii) a „megmutatott tartalom” fogalmának bevezetéséhez nem kell valamiféle kontextusfüggetlen, kompozicionális képi jelentés létezését feltételeznünk. (Mint ahogyan a radikális kontextualista nyelvfilozófusok szerint a nyelvi esetben sem: a megnyilatkozás kimondott tartalma jelentős részben nyelvi megszorításoktól függetlenül, a tágan értett társalgási kontextus hozzájárulása révén válik a közvetített tartalom részévé, a konvencionálisan kódolt szemantikai tartalom pedig nem propozicionális természetű.) Ennek megfelelően (iv) a társalgási implikatúra fogalma szintén nem támaszkodik a kontextusfüggetlen propozicionális típusjelentés fogalmára – sem a nyelvi, sem a képi esetben.

Kommentátor: Golden Dániel (BTK FI)

Időpont: 2021. február 23. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 969 6450 0852 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-barany

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 969 6450 0852 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=lhHxKzPhdf8

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Bernáth László

Rendelkezhetnek-e autonóm gépek morális felelősséggel fenomenális tudatosság nélkül?

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az utóbbi három évtizedben egyre többen állnak ki amellett, hogy azok az autonóm problémamegoldó rendszerek is rendelkezhetnek valamiféle felelősséggel, amelyek már a mai technológiai fejlettség szintjén is kivitelezhetőek. Közülük egyes filozófusok még tovább mennek, és amellett érvelnek, hogy nincs semmilyen elvi akadálya annak, hogy ezek az autonóm problémamegoldó rendszerek morálisan felelős entitások legyenek, dacára annak, hogy e gépek vagy szoftverek aligha rendelkeznek fenomenális tudatossággal. Azaz ezeknek a gépeknek nem jelenik meg kvalitatív módon a világ, nem tapasztalják meg, milyen a szenvedés, a fájdalom, az öröm és így tovább. Előadásomban rekonstruálom, hogyan érvelnek azok a filozófusok, akik szerint a fenomenális tudatosság hiánya nem elvi akadálya az autonóm rendszerek morális felelősségének, majd arra teszek kísérletet, hogy megmutassam: ez az érv - legalábbis jelenlegi formájában - nem túl erős, mivel episztemológiai feszültség van az egyes premisszái között. Míg az érv egyes premisszáiból az következik, hogy etikai természetű megfontolásaink megbízhatatlanok, addig más premisszái az érvnek csak akkor alapozhatóak meg, ha feltesszük, hogy etikai megfontolásaink megbízhatóak.

Időpont: 2021. február 16. (kedd), 15. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/91069814672?pwd=VGVjdGFJQTVkYXd1elVUbU5xaUNFdz09

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Zuh Deodáth (BTK Filozófiai Intézet)

A vizuális kultúra kezdetei - Egy definíció és egy definíció története

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásom két részre oszlik.

Az elsőben definiálom a „vizuális kultúra” terminusát: véleményem szerint ezt olyan esetekre kell fenntartani, amelyben vizuális eszközök révén való megértésről beszélünk. Tehát a vizualitáson alapuló kultúra nem a vizuális reprezentáció szerepének növelésén alapszik, hanem olyan információátadás megvalósításán, amely nem lenne haladéktalanul teljesíthető szavak, fogalmak és írott szövegek révén. A vizuális kultúra az információk átadásának tömörebb és koherensebb formája mellett teszi le a voksot, azért, hogy a befogadó hozzájárulását elősegítse. A vizuális kultúra tehát itt nem a „populáris kultúra” és a „tömegszórakoztatás” korszakának kezdetét jelöli. Sokkal pontosabban használjuk a terminust, ha ezáltal az információátadás teljes átalakítását jelöljük meg, amely egyúttal a közösségépítés úgy útjait is körvonalazza.

A másodikban röviden bemutatom, hogy a 20. századi művészetelmélet hogyan próbált ehhez a témához közelíteni: vagyis hogyan próbálta megfejteni a vizualitás szerepét a nyugati civilizáció történetében. Ezt a tömör történeti áttekintést egyben arra használom, hogy próbára tegyem az első részben adott definíciót: az általam perdöntőnek ítélt kísérletek mennyiben támogatják vagy cáfolják meghatározásomat. A történeti rész legfontosabb eleme egy esettanulmány: a korai filmelmélet, és a korai filmelmélészek számára a mozgókép története gyakran egy újfajta „vizuális kultúra” terjesztésének történetével esett egybe. Ez a narratíva jól illeszkedik egy hagyományos művészetelméleti diskurzusba: a film az utolsó állomása a nyugati világ azon törekvésének, hogy a képeknek mind nagyobb hatalmat adjon és ezáltal a kommunikáció egyéb, de egyébként hatékony formáit újabbakkal váltsa fel. Ez a diskurzus hatalmas teret ad a kritikai megközelítéseknek, illetve az értékalapú, értékrelativista és értékszkeptikus társadalmak közötti ellentétek elemzésének. Azok a kultúrakoncepciók, amelyeknek sok köze volt a korai filmelmélethez, itt lehetnek segítségünkre. Ezek szerint természeti adottságaink fejlesztésen alapuló használata, vagyis a „kultúra” csak akkor alapulhat vizualitáson, ha az interperszonális kapcsolatok és az információátadás domináns formái nem bizonyulnak elegendőnek bizonyos tartalmak átadására. Érvelésem szerint ez a megközelítés nincs ellentétben az előbb felvázolttal, hanem annak fő irányait is kijelöli.

Végeredményben a vizuális kultúra egy olyan diskurzus, amely a művészet és a társadalom kritikai megközelítésének szerepét is elláthatja, miközben alapjában egy új, pozitív heurisztikát követ. Vagyis a vizuális kultúra terminusának kritikai használata következhet annak deskriptív használatából, míg ez fordítva jóval problematikusabb.

Kulcsszavak: vizuális kultúra, vizuális megértés, piktoriális reprezentáció, befogadói aktivitás, a szemlélő részesedése, vizuális figyelem, korai filmelmélet

Kommentátor: Moravánszky Ákos (ETH Zürich)

Időpont: 2021. február 9. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 924 2049 7505 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://zoom.us/j/92420497505?pwd=a055WW5WRldISlQ3UnU3cWdkZ0pzdz09

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 924 2049 7505 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=xGCw6_dDndc&ab_channel=B%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1nyiKutat%C3%B3k%C3%B6zpont