A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter András

Horváth Cyrill és Pauer Imre stafétaváltása

Egy pikáns és tanulságos epizód a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetéből

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

A két címszereplő valószínűleg a legkevesebbek számára ismert, noha együttesen közel fél évszázadig voltak a filozófia nyilvános és rendes professzorai a (buda)pesti egyetemen és közel egy évszázadig rendes tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának. Ha ez sem lenne elég, nevükhöz fűződik a magyar filozófia talán leglátványosabb posztumusz bukása – melynek során Pauer mérte a döntő csapást Horváth hírnevére – majd nem sokkal később a magyar filozófia talán legnagyobb plágiumbotránya, melybe pedig Pauer keveredett (habár karrierjét ez korántsem törte derékba). Előadásomban az MTA és az ELTE kézirattáraiban folytatott forrásfeltáró kutatásaim alapján szeretném megvizsgálni a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetének ezt a különleges átmenetét, melynek során a korabeli magyar filozófiai intézményrendszer számos sajátságos eleme (pl. a középiskolai filozófiai propedeutika tantárgy vagy az Akadémia pályadíjai) és szereplői – a háttérben még Alexander Bernát is – megjelenik; a történeti epizód által felvetett tágabb historiográfiai-módszertani kérdések pedig a magyar filozófiatörténet monumentalista és intézménytörténeti kánonjának viszonyát, valamint a magyar filozófia és a korabeli német egyetemi filozófia (Universitätsphilosophie) kapcsolatát, végső soron pedig – a modern európai filozófia forrásvidékének tekinthető – tizenkilencedik századi poszthegeliánus elméleti filozófia útkeresését érintik.

Időpont: 2020. december 3. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/3612246778?pwd=dXRHZ0I3YWw5bjA0elpSS3pYQzgrZz09

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=x6DP4ZhEP-M&pbjreload=101

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Forrai Gábor (ELTE)

Vannak-e doxasztikus kötelességeink?

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

William Alston újabban sokat tárgyalt érvelése szerint a címben feltett kérdésre nemmel kell felelnünk: hiteinkkel kapcsolatos kötelességeink arra korlátozódnak, hogy cselekedeteink révén biztosítsuk azokat a körülményeket, amelyek között jó esélyünk van igaz hiteket alkotni. Hiteink tartalmára vonatkozó kötelességeink – doxasztikus kötelességeink – azonban szerinte nincsenek, mivel hiteink nem állnak akaratlagos ellenőrzés alatt, s így a „kellből következik a lehet” (KKL) kanti elve alapján nem lehetnek kötelességeink velük kapcsolatban. Az előadásban amellett érvelek, hogy Alston téved: a doxasztikus kötelességek, szemben az erkölcsi kötelességekkel, nem akaratlagos ellenőrzést követelnek, hanem megfelelő kompetenciát. De vajon mi magyarázza ezt a különbséget az erkölcsi és a hitekkel kapcsolatos (doxasztikus) kötelességek között? Úgy gondolom, az, hogy azokon a területeken, amelyeken hajlamosak vagyunk performancia hibákat elkövetni, beérjük a kompetenciával, az erkölcs szférájában azonban, valószínűleg tévesen, nem engedjük meg a performancia hibák lehetőségét.

Kommentátor: Kodaj Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. december 1. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 968 6688 1330 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-forrai

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 968 6688 1330 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=8tjKj8X5wjk

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Pavlovits Tamás (SZTE BTK)

Idea és végtelen Malebranche gondolkodásában

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Malebranche-nak két fontos tanítása maradt fenn a filozófiai köztudatban: az okkazionalizmus és az Istenben látás elmélete. Az Istenben látás elmélete szerint az elme nem önmagában tartalmazza az ideákat, hanem Istennel bensőségesen egyesülve Istenben látja őket. E tanításban a végtelen fogalma központi szerepet játszik. Malebranche az Istenben látás elméletét két szerzőtől, Szent Ágostontól és Descartes-tól eredezteti. A végtelen fogalma révén azonban elsősorban Descartes-hoz kapcsolódik, akitől Malebranche láthatóan átvette e fogalmat. Az előadásomban a végtelen fogalmát vizsgálom meg az Istenben látás elméletében. Ehhez össze kell hasonlítanom a végtelen észlelésének problémáját Descartes-nál és Malebranche-nál. Amellett fogok érvelni, hogy noha Malebranche Descartes-tól veszi át a végtelen fogalmát, jelentősen átalakítja, miközben módosítja azt a funkciót, amelyet a végtelen az ideák észlelésében betölt. Ha alaposan szemügyre vesszük a Malebranche által véghezvitt átalakításokat, akkor azt vehetjük észre, hogy Malebranche még Descartes-nál is progresszívebb módon használja a végtelen fogalmát. Ugyanis a végtelen aktualitását nemcsak tisztán az isteni végtelenségnek tulajdonítja, mint Descartes, hanem a kiterjedés ideájának éppúgy, mint minden általános ideának. Az aktuális végtelen ilyen határozott elismerésével ritkán találkozunk a kora újkorban.

Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. november 17. (kedd), 14. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 962 6909 2183 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://https://tinyurl.com/btk-fi-pavlovits

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 962 6909 2183 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=LGDCw2ZjL24&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Ambrus Gergely (ELTE BTK)

A személy azonossága: narrativista vagy pszichológiai folytonosság elméletek

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban Marya Schechtman narrativista személy-elméletét vetem össze a Derek Parfit neo-Humeiánus pszichológiai folytonosság elméletével. Az elméletek bemutatása után Schechtman egyik fontos érvét vizsgálom, amely azt kívánja megmutatni, hogy a parfiti személy-felfogás nem tartható, mert Parfit elméletének alapvető fogalma, a kvázi-memória (q-memory), és hasonlóképpen a kvázi-hit, a kvázi-szándék stb., ellentmondásokhoz vezet. Amellett érvelek, hogy a kvázi-memória fogalma megvédhető Schechtman érveivel szemben. Ugyanakkor azt is állítom, hogy a parfiti pszichológiai folytonosság elmélet másfajta súlyos problémákkal kell szembenézzen, nevezetesen, hogy nem tud elszámolni az azonosulással, ami, véleményem szerint, szükséges feltétele az azonosságnak. Az előadás végén röviden megvizsgálom az azonosulás néhány lehetséges forrását, és hogy ezek vajon a narrativista vagy a pszichológiai folytonosság elméletet támogatják jobban.

Kommentátor: Tuboly Ádám (BTK FI)

Időpont: 2020. október 27. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=UR-zYSCeD9E&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g&index=2

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Németh Attila

Az epikureus univerzálékról

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az univerzálék problémája egymástól rendkívül eltérő, komplex filozófiai kontextusokban jelent meg a filozófiatörténet során és ezért sokszor egyáltalán nem evidens, hogy az ókori gondolkodók közül ki és hogyan közelítette meg vagy hogy egyáltalán foglalkozott-e a kérdéssel filozófiájában. Epikuroszról például általában nem szokás azt gondolni, hogy foglalkozott volna az univerzálék kérdésével. Mindazonáltal az ókori Herculaneum egy villájának könyvtárából kiásott epikureus papiruszokat többi forrásunkkal összeolvasva egy egészen komplex képet kapunk ismeretelméletének fogalmi mátrixáról, amelynek egyes elemei kifejezetten az univerzálék problémájára vonatkoznak. Előadásomban a teljes filológiai rekonstrukciótól eltekintve Epikurosz elméletét és annak filozófiai tétjét kívánom bemutatni.

Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)

Időpont: 2020. október 6. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=pt_QTtULkY0

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai