A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Lautner Péter (PPKE) 

Arisztotelész és az érzékek elválaszthatósága. A szaglás esete.

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az individuális érzékek tárgyalásakor Arisztotelész abból a feltevésből indul ki, hogy ezek függetlenek egymástól és tárgyuk határozza meg őket. Sőt, tárgy és érzék egymásra utalva határozható meg. Ebből következően nem lehetséges az, hogy egymás sajátos tárgyait ragadják meg. Ezt az egyszerű képet árnyalja az az elemzés, amit a szaglásról és annak tárgyáról kapunk. Mindenekelőtt az látszik, hogy a szaglás tárgya (ez néha az illat, néha az illattal rendelkező tárgy) függ az ízleléstől, amennyiben ezt valamilyen ízzel rendelkező dolog hozza létre. Ebből annyi következik, hogy a szaglás tárgyait (illatokat) valamilyen ízű dolgok hozzák létre. Mivel az érzéket a tárgy felől határozzuk meg, ebből az következik, hogy a szaglás érzéke függ az ízleléstől. Hogy a dolog még összetettebb legyen, Arisztotelész különbséget tesz kétféle illat között: az egyik járulékosan tartalmazza a kellemest vagy kellemetlent, a másik pedig önmagában. Az első fajta az ízekhez kapcsolódik és az összes szagolni képes élőlény felfoghatja, a második csak az emberhez köthető; az emberi agy szerkezete miatt bizonyos illatokat (pl. a virágokét) anélkül foghatunk fel, hogy ennek bármilyen köze lenne az ízhez és ezen keresztül a táplálkozáshoz. Az érzékelés általános elmélete szempontjából ennek azért van jelentősége, mert /1/ nem minden érzék független egymástól, miközben tárgya egyértelműen meghatározza és /2/ az egyes érzék fajonként eltérő jellege az adott érzék egységes magyarázatát csak nagyon absztrakt terminusokban teszi lehetővé.

Kommentátor: Gángó Gábor (BTK FI)

Időpont: 2020. június 9. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=eVbCwxWpJ_Y

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc 

Prudence, Moderation and Tradition: A Political Philosophy of Conservatism

című angol nyelvű, online intézeti előadására.

Az előadás angol nyelvű absztraktja:

This talk provides an overview of the speaker’s recently published book, entitled A Political Philosophy of Conservatism (2020). It will focus on the three concepts presented in the subtitle of the book: prudence, moderation and tradition. All the three are connected to the Ancient Greco-Roman and Christian tradition of European thought.

The last of the three terms is relatively unproblematic. It refers to the importance of communal knowledge for conservative politics, a form of tacit knowledge, a common sense, encoded in habits, customs and informal or formalised manners, including legal regulations, which is transferred from generation to generation in a given political community. The first two needs some further explanations.

Moderation will be presented as an appropriation of Aristotle’s teachings of the golden mean, as the most appropriate choice between two extremes. This idea is based in Aristotle on a theory of harmony and balance, and the paper will look at its relevance in politics. It will be argued, that Aristotle’s theory calls our attention to the balancing political role of the middle classes. Also, it will be argued that the idea of the mixed constitution is connected with this Aristotelian theory of balance and harmony (Greek armonia, lat. concordia).

Finally, the book’s most important term is prudence, referring to the cardinal virtue of prudentia (Greek phronesis). The claim is that while the virtue of justice (iustitia) is usually taken as the key concept of Christian and modern liberal political philosophy, for a conservative understanding of politics, what is possible is always more important than what is ideal. In this sense prudence precedes justice, while still keeping intact the coherence of the four cardinal virtues. In this regard the importance of Cicero for this version of conservatism will be noted. The talk will end with a description of the character of a practically wise (prudent) political agent.

Kommentátor: Walter Nicgorski (University of Notre Dame)

Időpont: 2020. május 26. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=qA7OJTG_53Y

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Mester Béla

A sensus communis hagyománya a magyar gondolkodás történetében

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Édes józan eszem! beh felvitte Isten a dolgodat!

(Erdélyi János: A hazai bölcsészet jelene, 1856.)

A magyar filozófiatörténet-írásban a sensus communis fogalmát használó irányzatok kutatásának nincs különösebb hagyománya. A megszokott elbeszélésben a magyar sensus communis filozófia ott kezdődik, ahol már véget is ér: Erdélyi János föntebb idézett munkájával, amelyben a professzionális filozófia nevében számol le a józan ésszel mint tudomány és filozófia előtti tudatformával, leleplezve egyben „a köznapi tudat konzervativizmusát”, miközben filozófiatörténeti elemzéssel mutatja ki, hogy az e fogalomra alapozó (skót) filozófiai iskola idejétmúlttá vált. Tervezett előadásomban rekonstruálom azt az álláspontot, Szontagh Gusztáv „egyezményes filozófiáját”, amellyel szemben Erdélyi megfogalmazza nézeteit, majd kitérek arra, hogy Erdélyi hogyan adaptálja Hegel korábbi, hasonló tartalmú szöveghelyeit a magyar kontextushoz. Erdélyi gondolatmenetének újdonsága a terminológia, a filozófiai szaknyelv kérdésére való közvetlen reflexió, ami válaszként fogható fel Szontagh kritikájára, amellyel az önjáróvá váló terminológiával való visszaélést illette. Előadásom során utalok kettejük vitájának magyar eszmetörténeti kontextusára, elsősorban a korabeli történettudományi viták és a forradalom értelmezése kapcsán. A magyar előzmények között szóba kerül még Kant sensus communisból kiinduló bírálata, amely a magyar Kant-vita (1792–1822) alapja. A kérdés egyetemes filozófiatörténeti vonatkozásai kapcsán ki kell térnem Gadamer értelmezésére a német sensus communis tradíció sajátosságairól az Igazság és módszerben; általánosságban pedig fölmerülnek az újkori sensus communis hagyomány és a filozófiai nyilvánosság szerkezetváltásának összefüggései.

Időpont: 2020. május 21. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=B9FNv6hVSho

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Geréby György (CEU) 

Hans Jonas és Petrus Damiani a múlt megváltoztathatóságáról 

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásomban rekonstruálom és összehasonlítom Hans Jonas (1903 – 1993), és Petrus Damiani (c. 1007 –1072/3) álláspontjait a múlt megváltoztathatóságával kapcsolatban. Ez Jonas esetében implicit, melyet egy történetfilozófiai és egy teológiai megfontolása alapján rekonstruálok, Damiani esetében viszont explicit. Álláspontjaikat függetlenül alakították ki eltérő filozófiai és teológiai megfontolások alapján. Mégis, más-más úton, de ugyanúgy eljutottak a múlt megváltoztathatóságának problémájához, ami már foglalkoztatta Arisztotelészt, Ágostont és még sokakat, főleg a latin középkorban. Végül Jonas és Damiani nem-standard álláspontjainak ontológiai előfeltevéseire is rámutatok a múltra, illetve az időre vonatkozóan, és hogy megfontolásaiknak milyen történetfilozófiai és teológiai következményei lehetnek.

Kommentátor: Turgonyi Zoltán (BTK FI)

Időpont: 2020. május 12. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=vNynvZ-MyZE

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Székely László (MTA BTK FI)
A matematikai és a metafizikai végtelen Georg Cantornál, Ludwig Wittgensteinnél és Tengelyi Lászlónál
című előadására.

Az előadás absztraktja

Egy korábbi előadásomban Wittgensteinnek és Tengelyi Lászlónak a matematikai végtelen cantori fogalmáról adott elemzését vetettem össze egymással, rámutatva arra, hogy ha egyrészt Wittgenstein alapján mélyebben megérthetjük Tengelyi Lászlónak a végtelennel kapcsolatos elképzelését, akkor másrészt Tengelyi megadja a kulcsot a matematikai végtelen wittgensteini koncepciójának teljesebb megértéséhez és filozófiai meghaladásához.  Jelen előadásom ugyanezen témakörben fog mozogni, ám középpontjában nem két személy nézeteinek összevetése, hanem egy filozófiai probléma: a matematikai és a metafizikai végtelen viszonya fog állni. E témakört érintve Tengelyi László nem azért került e két neves személyiség mellé, mert kollégánk volt, ismertük és tiszteltük őt, hanem „objektív” okok miatt: Cantor és Wittgenstein mellett – és a kedves érdeklődők higgyék el, ezt teljesen elfogulatlanul állítom – ő az a harmadik személyiség, akinek vonatkozó gondolataival itt foglalkoznunk kell, és éppen ő az, aki a „szimbolizálás” cusanusi koncepciójának fölelevenítésével megmutatja az utat, mely Cantor és Wittgenstein egymással élesen szembenálló megközelítésével szemben e két fogalom viszonyának megnyugtató filozófiai értelmezéshez vezethet.  Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az általa célul kitűzött „ontoteológia nélküli” metafizika csak előkészítője és első lépcsőfoka lehet egy teljesebb, a „végtelenség” problémáját kielégítően megragadó metafizika felé, és ez még akkor is igaz, ha metafizikánkkal szigorúan a transzcendentális fenomenológia keretein belül szeretnénk maradni.  Előadásom végén ezen utóbbi állítás emellett fogok érvelni, s ennek során a matematikai végtelennel kapcsolatos elemzés során nyer belátást megerősítendő jelzésszerűen hivatkozom Bach zenéjére és Pilinszky János költészetére. Az előadás megértéséhez a matematika oldaláról elég lesz ismerni a természetes számokat, és érteni az „1, 2, 3 …….. n ………” jelölésmódot.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017. szeptember 19., 16:00.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai