A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt Varga Péter András A »legsikeresebb pályázat«? A Filozófiai Írók Tára könyvsorozat (1881-1925-1950-2006-?) megalapítása mikrotörténeti rekonstrukciójának tanulságai a magyar filozófia- és eszmetörténet egy polifonikusabb kánonja irányában című intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Aligha van olyan mai magyar filozófus, aki legalább szakmai képzése során ne találkozott volna az Alexander Bernát (1850-1927) és társa Bánóczi (1874-ig: Weisz) József (1849-1926) által 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával és a Franklin-Társulat kockázatvállalási hajlandóságával elindított Filozófiai Írók Tára könyvsorozat fekete keménytáblás köteteivel, amelyek sorában az egyetemes filozfiatörténeti panteon olyan tagjainak szövegei láttak először magyarul vagy elsőként professzionális formában napvilágot, mint pl. Descartes, Hume, Kant, Platón, vagy pedig – az 1925-ben újraalapított Új Sorozat után – 1950-ben megjelenő Új Folyam keretében a szépreményű karriert a fordítók sovány kenyerére cserélő, 1947 decemberében még a budapesti tudományegyetem II. filozófiai katedrájára aequo loco első helyen jelölt Szemere Samu (1881-1978) fáradhatatlan munkájával megjelenő Hegel-kötetek. Egyet kell tehát értenünk, úgy tűnik, Mester Bélával, aki szerint „[n]ehéz túlbecsülni” e fekete kötetek „a filozófiai kultúra magyar nyelvének a kialakításában” (2006), visszhangozva azt a már az 1960-as években megfogalmazódott véleményt, ami a „sorozat jelentős sikeré”-ről beszélt (Vitányi Iván, 1967); s ezt az a körülmény sem csökkenti, hogy a 2006-ban megkezdett Legújabb Folyam (Akadémiai Kiadó) – talán a megváltozott kultúrafogyasztási szokások, ill. idegennyelvi kompetenciák hatására – sajnálatosan módon elakadni látszik. Alexanderék 1881-ben jóváhagyott támogatási beadványa lenne tehát a modern magyar filozófia »legsikeresebb pályázata« (s mint ilyen mindannyiunk számára követendő példa)?

Előadásomban, amely a kéziratos és efemer forrástípusok szélesebb köre, valamint a korabeli magyar filozófiai konstellációk mikrotörténeti rekonstrukciója alapján vizsgálja az első kötet 1881. február közepén történő megjelenésééig vezető eseménysort, nem az öncélú-erudicionista bálványrombolásra törekszem, hanem a történeti kontingenciák és elfeledett konkurrenciaviszonyok rekonstrukciója, a szóbanforgó érdemek intertextuálisan-történetileg kontextualizált újraértékelése révén a magyar filozófiatörténet e formatív periódusáról: a professzionális magyar filozófia inkubációjáról – és ezáltal talán egész történeti hagyományáról – alkotható gazdagabb, polifonikusabb, inkluzívabb történeti képünk láthatóvá válásához szeretnék szerény hozzájárulást tenni.

Időpont: 2022. október 11. kedd, 14:00

Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)

Az eseményhez online módon is lehet csatlakozni a következő linken:

https://us06web.zoom.us/j/89286463267?pwd=cXJoY3Vha1Nlc3MvV0I2UHJhaXJ4Zz09