Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Szabó Gábor MTA doktora címre benyújtott

„Causality, Locality, and Probability in Quantum Theory”

című értekezésének 2020. március 5-én 14.15 órakor, a Humán Tudományok Kutatóháza Nagy Előadótermében (1097 Bp., IX., Tóth K. u. 4.) tartandó nyilvános vitájára.

Az értekezés opponensei:
Geszti Tamás, a fizikai tudomány doktora
Németi István, a matematikai tudomány doktora
Máté András, a filozófiai tudomány kandidátusa

Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Bp. V., Arany J. u. 1.), valamint az MTA honlapján. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen is, a hozzászólást aláírásával vállalva észrevételt tehet.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Ullmann Tamás (ELTE)
A nyelv az evolúció idejében

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

Az előadás a nyelvet nem egyszerűen történeti időben vizsgálja, hanem a nyelvvel kapcsolatban még értelmes legtágabb időléptéken, az evolúció idejében. A nyelv keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban mindmáig tisztázatlan kérdések sokasága merül fel, Chomsky például egyenesen úgy véli, hogy egyenlőre a nyelv eredetére vonatkozó kérdést nem lehet feltenni. Ennek ellenére számos olyan jelentős kísérlet született, amely a nyelv evolúcióját próbálja felvázolni. Ezek közül csak kettőt mutatnék be, Bickerton és Donald elméletét. Mindkettő abból indul ki, hogy a nyelv szoros kapcsolatban áll az elsődleges és másodlagos reprezentációs rendszerek működésével, vagyis a nyelv és az elme reprezentációs mechanizmusának mikéntjét egyszerre kellene megértenünk. Ebben a megközelítésben a szintaxis problémája különleges és megvilágító szerepet tölt be. A szerzők állítása az, hogy a kifejlett nyelvhasználatot megelőzően feltehetően volt valamiféle előnyelv, aminek a nyomai az elme jelenlegi architektonikájában is fellelhetők. A két elmélet arra is példa, hogy különféle tudományok empirikus eredményeit hogyan lehet egy átfogó elméletté összeállítani.

Kommentátor: Varga Péter András (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2019. március 3. (kedd), 14. óra

Hörcher Ferenc A Political Philosophy. Prudence, Moderation and Tradition című könyvét 2020. február 19-én, 17 órakor mutatják be az NKE-n. A kötetről beszélget:

Robert Grant (Prof. emeritus, Glasgow-i Egyetem)
Ryszard Legutko (Professzor, Jagelló Egyetem, Krakkó)

A könyvbemutató házigazdája John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke lesz. A beszélgetésen a szerző is részt fog venni.

Időpont: 2020. február 19. 17.00 óra
Helyszín: NKE, Ludovika Főépület, Zrínyi terem

Mindenkit szeretettel várunk, regisztrálni itt lehet.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Pléh Csaba (CEU)
A kollektív emlékezet empirikus és fogalmi elemzése: Halbwachs ma

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

Közel 100 éve fogalmazta meg a Durkheim-követő Maurice Halbwachs kollektív emlékezet felfogását, mely másik mentora, Bergson személyes emlékek elméletének adott társas/társadalmi értelmezést. Bemutatom, hogy Halbwachs már saját korában is a társas keretekről beszélve nagy gondban van, hogy hogyan kerülje el a csoportlélekszerű fantomokat. Halbwachs mai renenszánsza is kétarcú. Egyik oldalon a társadalmi reprezentációk elméleteiben próbálják lehorgonyozni, a másik oldalon viszont emlékezeti gyakorlatokban keresnek neki értelmezést. Halbwachs kollektív memória felfogása így válik nemcsak történeti forrássá, hanem a közösségi ismeretelméletek újraértelmezésének lehetséges kiindulópontjává is.

Kommentátor: Benedek András (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2019. február 18. (kedd), 14. óra

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Lengyel Zsuzsanna Mariann (BTK FI)
Cassirer és Heidegger davosi vitája a filozófia alapjairól és lényegéről

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

Az 1929-es híres davosi vita Cassirer és Heidegger között olyan kérdésekről szól, amelyek továbbra is fontos kihívást jelentenek, a mai napig aktuálisak. Ezek közül az előadásomban egyetlen kérdést szeretnék rekonstruálni és továbbgondolni, nevezetesen azt, hogy mit gondolt a filozófia alapjairól és lényegéről e két 20. századi prominens gondolkodó. Az egyik oldalon Heidegger új Kant-képe hozzájárul a megértés filozófiai előfeltételeinek – imagináció felőli – továbbgondolásához, a másik oldalon pedig szintén meghatározó jelentőségű Cassirer Heidegger bírálata, valamint az a tény, hogy az 1920-as években Cassirer már nemcsak a neokantiánus iskola legkiválóbb filozófiatörténésze, hanem épp megírja a tudásformákról szóló saját fenomenológiáját, amelyben a kanti észkritika átalakul a kultúra kritikájává. Heidegger nagy vitát kiváltott 1929-es Kant-könyve mellett ritkán hangsúlyozzák, hogy a davosi vita döntő hátterét alkotja Cassirernek A szimbolikus formák filozófiája című fő műve is, amelyben – az ön-tudás kérdése mentén – 1923 és 1929 között lefektetette egy monumentális-általános elmélet alapjait a szimbólumképződés folyamatáról, amit a nyelvre, a mítoszra és a tudásformákra (tudomány, technika, kultúra, mítosz, nyelv, stb.) vonatkoztatott, centrumában azzal a nagy hatású tézissel, hogy az ember animal symbolicum. Cassirer a szimbolizációt tekinti az emberi gondolkodás megkülönböztető jegyének és egy általános tudáselmélet lényegi részévé teszi, meggyőződése, hogy e nélkül nem léteznek tudásformák, nem lehet felfogni a partikulárisban rejlő univerzálisat. A szimbolikus folyamatoknak nem egyszerűen valóság leképező funkciója van, hanem ez teszi lehetővé az ember számára a tudatosság meta-szintű folyamatait, más szóval centrális jelentősége van abban, hogy az ember megértésre képes. Az előadás célja, hogy továbbgondolja e kétféle nézőpont vitáját.

Kommentátor: Pongrácz Tibor (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2019. február 04. (kedd), 14. óra

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai