A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Gángó Gábor (BTK FI) előadására:
Természetjog Kelet-Európában: áttekintés

Az előadás kísérletet tesz a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvel:

Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 5. (csütörtök), 12. óra

Hörcher Ferenc részt vesz a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete téli egyetemén, melynek témája a bizalom. A ma délutáni panel témája Bizalom és értékek globális perspektívában. Hörcher Ferenc rövid, angol nyelvű prezentációjának címe: "A politikai bizalom korlátainak térbeli és személyi összetevői".

Időpont: 2020. február 27. délután 14.30-16.00

Helyszín: IASK, Chernel utca 14, H-9730 Kőszeg

Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Szabó Gábor MTA doktora címre benyújtott

„Causality, Locality, and Probability in Quantum Theory”

című értekezésének 2020. március 5-én 14.15 órakor, a Humán Tudományok Kutatóháza Nagy Előadótermében (1097 Bp., IX., Tóth K. u. 4.) tartandó nyilvános vitájára.

Az értekezés opponensei:
Geszti Tamás, a fizikai tudomány doktora
Németi István, a matematikai tudomány doktora
Máté András, a filozófiai tudomány kandidátusa

Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Bp. V., Arany J. u. 1.), valamint az MTA honlapján. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen is, a hozzászólást aláírásával vállalva észrevételt tehet.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Ullmann Tamás (ELTE)
A nyelv az evolúció idejében

című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

Az előadás a nyelvet nem egyszerűen történeti időben vizsgálja, hanem a nyelvvel kapcsolatban még értelmes legtágabb időléptéken, az evolúció idejében. A nyelv keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban mindmáig tisztázatlan kérdések sokasága merül fel, Chomsky például egyenesen úgy véli, hogy egyelőre a nyelv eredetére vonatkozó kérdést nem lehet feltenni. Ennek ellenére számos olyan jelentős kísérlet született, amely a nyelv evolúcióját próbálja felvázolni. Ezek közül csak kettőt mutatnék be, Bickerton és Donald elméletét. Mindkettő abból indul ki, hogy a nyelv szoros kapcsolatban áll az elsődleges és másodlagos reprezentációs rendszerek működésével, vagyis a nyelv és az elme reprezentációs mechanizmusának mikéntjét egyszerre kellene megértenünk. Ebben a megközelítésben a szintaxis problémája különleges és megvilágító szerepet tölt be. A szerzők állítása az, hogy a kifejlett nyelvhasználatot megelőzően, feltehetően volt valamiféle előnyelv, aminek a nyomai az elme jelenlegi architektonikájában is fellelhetők. A két elmélet arra is példa, hogy különféle tudományok empirikus eredményeit hogyan lehet egy átfogó elméletté összeállítani.

Kommentátor: Varga Péter András (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 3. (kedd), 14. óra

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai