A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc 

Prudence, Moderation and Tradition: A Political Philosophy of Conservatism

című angol nyelvű, online intézeti előadására.

Az előadás angol nyelvű absztraktja:

This talk provides an overview of the speaker’s recently published book, entitled A Political Philosophy of Conservatism (2020). It will focus on the three concepts presented in the subtitle of the book: prudence, moderation and tradition. All the three are connected to the Ancient Greco-Roman and Christian tradition of European thought.

The last of the three terms is relatively unproblematic. It refers to the importance of communal knowledge for conservative politics, a form of tacit knowledge, a common sense, encoded in habits, customs and informal or formalised manners, including legal regulations, which is transferred from generation to generation in a given political community. The first two needs some further explanations.

Moderation will be presented as an appropriation of Aristotle’s teachings of the golden mean, as the most appropriate choice between two extremes. This idea is based in Aristotle on a theory of harmony and balance, and the paper will look at its relevance in politics. It will be argued, that Aristotle’s theory calls our attention to the balancing political role of the middle classes. Also, it will be argued that the idea of the mixed constitution is connected with this Aristotelian theory of balance and harmony (Greek armonia, lat. concordia).

Finally, the book’s most important term is prudence, referring to the cardinal virtue of prudentia (Greek phronesis). The claim is that while the virtue of justice (iustitia) is usually taken as the key concept of Christian and modern liberal political philosophy, for a conservative understanding of politics, what is possible is always more important than what is ideal. In this sense prudence precedes justice, while still keeping intact the coherence of the four cardinal virtues. In this regard the importance of Cicero for this version of conservatism will be noted. The talk will end with a description of the character of a practically wise (prudent) political agent.

Kommentátor: Walter Nicgorski (University of Notre Dame)

Időpont: 2020. május 26. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Mester Béla

A sensus communis hagyománya a magyar gondolkodás történetében

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Édes józan eszem! beh felvitte Isten a dolgodat!

(Erdélyi János: A hazai bölcsészet jelene, 1856.)

A magyar filozófiatörténet-írásban a sensus communis fogalmát használó irányzatok kutatásának nincs különösebb hagyománya. A megszokott elbeszélésben a magyar sensus communis filozófia ott kezdődik, ahol már véget is ér: Erdélyi János föntebb idézett munkájával, amelyben a professzionális filozófia nevében számol le a józan ésszel mint tudomány és filozófia előtti tudatformával, leleplezve egyben „a köznapi tudat konzervativizmusát”, miközben filozófiatörténeti elemzéssel mutatja ki, hogy az e fogalomra alapozó (skót) filozófiai iskola idejétmúlttá vált. Tervezett előadásomban rekonstruálom azt az álláspontot, Szontagh Gusztáv „egyezményes filozófiáját”, amellyel szemben Erdélyi megfogalmazza nézeteit, majd kitérek arra, hogy Erdélyi hogyan adaptálja Hegel korábbi, hasonló tartalmú szöveghelyeit a magyar kontextushoz. Erdélyi gondolatmenetének újdonsága a terminológia, a filozófiai szaknyelv kérdésére való közvetlen reflexió, ami válaszként fogható fel Szontagh kritikájára, amellyel az önjáróvá váló terminológiával való visszaélést illette. Előadásom során utalok kettejük vitájának magyar eszmetörténeti kontextusára, elsősorban a korabeli történettudományi viták és a forradalom értelmezése kapcsán. A magyar előzmények között szóba kerül még Kant sensus communisból kiinduló bírálata, amely a magyar Kant-vita (1792–1822) alapja. A kérdés egyetemes filozófiatörténeti vonatkozásai kapcsán ki kell térnem Gadamer értelmezésére a német sensus communis tradíció sajátosságairól az Igazság és módszerben; általánosságban pedig fölmerülnek az újkori sensus communis hagyomány és a filozófiai nyilvánosság szerkezetváltásának összefüggései.

Időpont: 2020. május 21. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

Az előadásról készült felvétel itt érhető el.

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Geréby György (CEU) 

Hans Jonas és Petrus Damiani a múlt megváltoztathatóságáról 

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Előadásomban rekonstruálom és összehasonlítom Hans Jonas (1903 – 1993), és Petrus Damiani (c. 1007 –1072/3) álláspontjait a múlt megváltoztathatóságával kapcsolatban. Ez Jonas esetében implicit, melyet egy történetfilozófiai és egy teológiai megfontolása alapján rekonstruálok, Damiani esetében viszont explicit. Álláspontjaikat függetlenül alakították ki eltérő filozófiai és teológiai megfontolások alapján. Mégis, más-más úton, de ugyanúgy eljutottak a múlt megváltoztathatóságának problémájához, ami már foglalkoztatta Arisztotelészt, Ágostont és még sokakat, főleg a latin középkorban. Végül Jonas és Damiani nem-standard álláspontjainak ontológiai előfeltevéseire is rámutatok a múltra, illetve az időre vonatkozóan, és hogy megfontolásaiknak milyen történetfilozófiai és teológiai következményei lehetnek.

Kommentátor: Turgonyi Zoltán (BTK FI)

Időpont: 2020. május 12. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium

Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=vNynvZ-MyZE

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Szécsi Gábor

Történet és történelem: adalékok a történelmi megismerés narrativista filozófiájához

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör. Mint arra a későbbiekben rávilágítunk, a narratív nyelv történeti mező konstitúciójában betöltött szerepére az az általános historista, idealista alapokon nyugvó tudományfilozófiai megfontolás világított rá, hogy noha a történelmi magyarázat tudományos kutatások eredményeire épül, természete eltér az átfogó törvényekre hivatkozó, nomologikus természettudományos magyarázatokétól. Az analitikus és narrativista történetfilozófia képviselői más és más módon világították meg ennek a megfontolásnak a lényegét, más és más módon ragadták meg a történelmi magyarázat specifikus jellegét. Abban viszont többnyire egyetértettek, hogy a történelmi megismerés problematikájának tisztázása a történész által megértett és használt narratív nyelv elemzése révén válik lehetségessé. Ennek az 1970-es évektől érzékelhető konszenzusnak a jegyében a történelmi magyarázatok sajátos természetéről  szóló kezdeti viták után a történetfilozófia új szókészletet kezdett használni, aminek következtében a gnoszeológiai modellekben a hangsúly a magyarázatok problematikájáról átkerült az értelmezés, megértés kérdéskörére, és mindenekelőtt a történészi reprezentáció, történelmi tapasztalat problémájára.

Az előadás alapjául az alábbi könyvek anyagai szolgálnak: Szécsi Gábor - Mák Kornél: Történet és történelem. A narrativista történetfilozófia alapjai (Belvedere Kiadó, Szeged, 2019); Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme. Adalékok a narrativitás filozófiájához. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020).

Időpont: 2020. május 7. (csütörtök), 11. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Kovács Gábor

A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában

című online intézeti előadására.

A címben jelzett meghökkentő állítás Arendt 1963-as Forradalom-könyvében kirajzolódó cselekvéselméleti koncepció központi tézise. A mára szinte áttekinthetetlenre duzzadt Arendt-recepció jelentős része foglalkozik azzal a problémakörrel, amibe ez a kijelentés ágyazódik. Ez Arendt cselekvéselméletének ellentmondásossága, illetve az a kérdés, hogy van-e Arendtnek valamiféle – cselekvéselmélete agonisztikus vonásait ellensúlyozó – elgondolása a politikai morálról. Számos interpretáció létezik pro és kontra – az előadás ezek főbb típusait veszi szemügyre. A kiinduló hipotézis az, hogy az arendti oeuvre nem igazán értelmezhető a filozófusnő életpályája nélkül: ez adja azt a kontextust, amelyből kinőnek az arendti politikai filozófia sajátos kategóriái és koncepciói. Az előadás a címben jelzett problematikát a totalitarizmus-élmény felől veszi szemügyre. Alighanem igaza van Margaret Canovan-nek, amikor ezt tartja olyan perspektívának, amelyből értelmezhetőek – jóllehet nem feloldhatóak – az életmű súlyos belső ambivalenciái.    

Időpont: 2020. április 16. (csütörtök), 11. óra

Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai