Kedves Érdeklődők, Ezúton hívjuk fel a figyelmüket a Társadalomfilozófiai vitakör következő,
"Egy szent szörnyeteg védőbeszéde. Rousseau, Jean-Jacques bírája" című beszélgetésére.
A vita során Marsó Paula írását tárgyaljuk, amely Rousseau utolsó nagy szellemi vállalkozásáról, a Párbeszédek-ről szól. Eseményünkön többek között azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogyan változott a filozófiai dialógus szerepe a gondolkodás történetében. De az a módszertani kérdés is terítékre kerül, hogyan viszonyuljunk egy filozófiai szöveghez, amelynek szenvedélyessége a recepció egy része szerint nem a filozófiai dilemma mélységének, hanem a szerző őrültségének tulajdonítható.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Cseke Ákos (PPKE BTK) A történelem esztétikája. Foucault mint történész című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem) Időpont: 2016. május 3. 16:00
Absztrakt: A kései Foucault, mint ismeretes, „a létezés esztétikájaként” tekintett saját gondolkodására, amely szóösszetételben az „esztétika” mindenekelőtt a kereszténységgel mint történeti valósággal azonosított, az engedelmesség törvényére alapozott morállal való szakítást jelentett, egy olyan „életstílust” vagy „önkultúrát”, amelyben az ember nem másoktól kapja parancsba, hogy kivé kell válnia és mit kell tennie, hanem maga találja ki és alkotja meg „bátran” és „szabadon” önmagát. A kérdés, amelyre az előadás során választ keresünk, a következő: mit jelent és milyen következményekkel jár a filozófiai gondolkodásnak ez a felfogása a történettudomány területén? Létezik-e, lehetséges-e a létezés mellett a történelemnek is egy olyan „esztétikája” – és Foucault történeti-filozófiai kutatásai nem a történelemnek ezt az „esztétikáját” valósítják-e meg –, amelyben a történelemmel foglalkozó és szembesülő ember nem vagy nem pusztán feltárja, a történettudomány érvényesnek tartott szabályainak és parancsainak engedelmeskedve, a történelem objektív valóságát, hanem szenvedélyesen kitalálja és megalkotja magának és másoknak azt a történetet vagy történelmet, amelynek igazsága, mint Foucault mondta egy 1980-as interjúban a maga könyveiről, elsősorban nem a múltban, hanem „a jövőben van” („la vérité de mes livres est dans l’avenir”)? Mit jelent a történelemnek ez az „esztétikája”, és miként változtatja meg ez az „esztétika” a történettudományról, a filozófiáról és egyáltalán az emberről alkotott képünket?
A historiográfiai kutatásoknak ugyanaz a célja, mint a történettudománynak általában. Azaz, hogy az e terület kapcsán felvetődő kérdésekre (hogyan írjunk történelmet, hogyan ismerünk meg történetileg, mi a történettudomány haszna, értelme, egyáltalán tudomány vagy művészet-e a történetírás stb.) történeti választ adjon, hogy alakulásában mutassa be azokat a folyamatokat, alakzatokat, amelyeken keresztül a történettudomány/történetírás mai formájában létezik. Az előadás a hasonló címen megjelent kötetet mutatja be, melynek újdonsága, hogy a hazai történetírás eredményeit is hangsúlyosan az egyetemes fogalmi keretek függvényében értelmezi.
A kötetet a szerző, Erős Vilmos történész mutatja be, majd arról Kelemen János professzor tart rövid értékelő előadást.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
What does it mean to be a conservative in the 21st century? What distinguishes conservatism from other philosophies and intellectual approaches to political questions, and what are its implications for policy?
These questions will be posed by the historian and writer Robin Harris in the second in the series of lectures on conservatism staged by the Danube Institute.
Dr Robin Harris is a former member of Prime Minister Margaret Thatcher’s Downing Street Policy Unit, and the author of The Conservatives – A History, and Not for Turning – The Complete Life of Margaret Thatcher.
In his lecture, Robin Harris argues that conservatism should be taken seriously as a philosophical position and, indeed, as the grounding for modern Right-of-Centre politics. Conservatism’s two key elements – economic liberalism and social traditionalism – which were effectively combined under Margaret Thatcher and Ronald Reagan, have recently been under strain. Yet they are mutually compatible, and equally necessary. Ideological muddle in the Anglo-Saxon world, and the corrosive ambitions of the European Union in mainland Europe have made the time-honoured conservative formula seem less relevant. That is mistaken. It is time to take a fresh look.
The lecture is being jointly organised by the Danube Institute and the Arts Faculty of Pázmány Péter Catholic University.
Ferenc Hörcher, Professor of Aesthetics and Political Theory at Pázmány Péter Catholic University and director at the Insitute of Philosophy of the Hungarian Academy of Scieences, will respond.
Rédei Miklós, az MTA BTK Külső Tanácsadó Testülete filozófus tagjának beszámolója az MTA BTK Filozófiai Intézetében töltött "Honorary Research Fellow" kinevezés alatti tevékenységéről itt olvasható.
Political Realism and Practical Morality: Historical and Theoretical Perspectives
A workshop at the Institute of Philosophy of HAS for political philosophers and historians of early modern political thought
Call for Papers
The Research Group on Practical Philosophy and the History of Ideas of the Institute of Philosophy, HAS announces its plan to organise a workshop on 18-19. November 2016 on an emerging field of common interest for political philosophers and historians of political thought. The recent boom of political realism both in an international and in a national dimension provokes new or newly formulated research questions for both scholars of international relations, political theory and the early modern history of political thought. The Institute of Philosophy will provide a friendly atmosphere for a research workshop on this theme, with plans of working out the framework for further potential common research programmes.
Média és társadalom az információ korában címmel jelent meg Szécsi Gábor új könyve az Akadémiai Kiadó gondozásában. A szerző az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
Az információs technológiák mindennapi használata révén a média logikája mindinkább behálózza életvilágunkat, hatással van a társadalom és a kultúra minden elemére. Szécsi Gábor könyve a társadalmi élet feltételrendszerét átalakító mediatizáció értelmezéséhez kínál új szempontokat. Külön is foglalkozik a jelenség politikára és tudományra gyakorolt hatásával. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az információ korában a politika és a tudomány mediatizációja új szakaszba lépett, aminek következtében ma már mindinkább a két társadalmi alrendszer és a média kölcsönös egymásra hatásának, a politikai és tudományos közösségek ebből fakadó mediatizálódásának lehetünk tanúi.