A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Forrai Gábor (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék) A tény-vélemény megkülönböztetés dialógus-játék modellje című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem) Időpont: 2016. június 14. 16:00
Absztrakt:
A ténykijelentések és vélemény-kijelentések megkülönböztetése nagyon fontos szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításhoz való jog és a jó hírnévhez való jog közti egyensúly biztosításában. Az előadás az megkülönböztetés elméleti alapjainak tisztázásához kíván hozzájárulni a formális dialektika eszközeivel. A gondolatmenet röviden a következő:
A jó hírnév ténylegesen akkor sérül, ha a közlést a címzettek (továbbiakban: olvasók) elhiszik. Tételezzük fel, hogy az olvasó úgy dönt arról, hogy higgyen-e a közlőnek (továbbiakban: újságíró), hogy számba veszi az írásban található érveket, és kikalkulálja, hogy ellenérveire az újságíró tud-e válaszolni. Akkor és csak hisz neki, ha tud. Ez a folyamat jól modellezhető egy dialógus-játékkal – a játékot akkor nyeri az olvasó, ha van olyan ellenvetése, amelyre az újságírónak nincs válasza. (A játék szabályai határozzák meg, hogy miféle ellenvetések megengedettek.) Az általam konstruált játékban az újságírónak van egy nyerő stratégiája, jelesül, hogy olyasmire hivatkozik érvelésében, amelyről az olvasónak nincs tudása. Az ezzel a stratégiával való visszaélés értelmezhető hamis ténykijelentésként. Ez az absztrakt modell azáltal kínál tényleges (noha részleges) magyarázatot a megkülönböztetésre, hogy a bíróságok szempontjából ésszerű feltételezni, hogy az olvasók a dialógus-játékban modellezett módon döntenek a közlésekről.
Az MTA BTK Filozófiai Intézetében működő Társadalomfilozófiai Vitakör legutóbbi beszélgetéséről ("Mi a liberalizmus?") szóló beszámolót itt olvashatják (24.hu).
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Takács Péter (egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem) A félbehagyott, a félreértett és az elfelejtett 'Jogtudomány' című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem) Időpont: 2016. június 7. 16:00
Absztrakt:
Az előadás azzal foglalkozik, hogy megjeleníthető-e a "jogtudomány" eszméje a képzőművészetben, s ha igen, hogyan. A Justitia- és a Jurisprudencia-ábrázolások rövid összehasonlítása után három Jogtudomány-képet elemez: Raffaello Santi Jogtudomány fala (Giurisprudenza, 1508 Stanza della Segnatura) című freskóját, Edvard Munch Jogtudomány (Rettsvitenskap, 1887) című olajfestményét és Gustav Klimt Jogtudomány (Jurisprudenz, 1903-1907) című mennyezetképét. Az előadás nem esztétikai, hanem szemiotikai szempontból elemzi a szóban forgó alkotásokat, abban az értelemben, hogy a művészek mit közölnek korukkal a jogról.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Vallásfilozófiai és Hermeneutikai Osztálya Vallásfilozófiai Csoportja tisztelettel meghívja
Kerekes Erzsébet Szavak közt az idő (Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015.)
című kötetével kapcsolatos műhelybeszélgetésére.
Opponens: Lengyel Zsuzsanna Mariann
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem) Időpont: 2016. május 31. 10.30
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Guba Ágoston (MTA BTK FI) Czabán Izsák és az Existentia atomorum című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem) Időpont: 2016. május 31. 16:00
Absztrakt:
Eperjesen az 1650-es évek legvégétől gyors szellemi fellendülés kezdődött, amely azonban a történeti körülmények miatt csak igen rövid ideig tartott. Ezekben az években olyan önállónak tekinthető filozófiai művek születtek meg, amelyek kilépnek a hagyományos iskolarendszerbe illeszkedő filozófia keretei közül. Ugyancsak ebben az időszakban adják ki az eperjesi Czabán Izsák Existentia atomorumát Wittenbergben, amely egy korpuszkuláris anyagelmélet mellett foglal állást. Előadásom célja, hogy a wittenbergi és az eperjesi háttér bemutatásának a segítségével elhelyezzem az Existentia atomorumot a megfelelő filozófiatörténeti kontextusában.