A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Székely László (MTA BTK FI)
A matematikai és a metafizikai végtelen Georg Cantornál, Ludwig Wittgensteinnél és Tengelyi Lászlónál
című előadására.

Az előadás absztraktja

Egy korábbi előadásomban Wittgensteinnek és Tengelyi Lászlónak a matematikai végtelen cantori fogalmáról adott elemzését vetettem össze egymással, rámutatva arra, hogy ha egyrészt Wittgenstein alapján mélyebben megérthetjük Tengelyi Lászlónak a végtelennel kapcsolatos elképzelését, akkor másrészt Tengelyi megadja a kulcsot a matematikai végtelen wittgensteini koncepciójának teljesebb megértéséhez és filozófiai meghaladásához.  Jelen előadásom ugyanezen témakörben fog mozogni, ám középpontjában nem két személy nézeteinek összevetése, hanem egy filozófiai probléma: a matematikai és a metafizikai végtelen viszonya fog állni. E témakört érintve Tengelyi László nem azért került e két neves személyiség mellé, mert kollégánk volt, ismertük és tiszteltük őt, hanem „objektív” okok miatt: Cantor és Wittgenstein mellett – és a kedves érdeklődők higgyék el, ezt teljesen elfogulatlanul állítom – ő az a harmadik személyiség, akinek vonatkozó gondolataival itt foglalkoznunk kell, és éppen ő az, aki a „szimbolizálás” cusanusi koncepciójának fölelevenítésével megmutatja az utat, mely Cantor és Wittgenstein egymással élesen szembenálló megközelítésével szemben e két fogalom viszonyának megnyugtató filozófiai értelmezéshez vezethet.  Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az általa célul kitűzött „ontoteológia nélküli” metafizika csak előkészítője és első lépcsőfoka lehet egy teljesebb, a „végtelenség” problémáját kielégítően megragadó metafizika felé, és ez még akkor is igaz, ha metafizikánkkal szigorúan a transzcendentális fenomenológia keretein belül szeretnénk maradni.  Előadásom végén ezen utóbbi állítás emellett fogok érvelni, s ennek során a matematikai végtelennel kapcsolatos elemzés során nyer belátást megerősítendő jelzésszerűen hivatkozom Bach zenéjére és Pilinszky János költészetére. Az előadás megértéséhez a matematika oldaláról elég lesz ismerni a természetes számokat, és érteni az „1, 2, 3 …….. n ………” jelölésmódot.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017. szeptember 19., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Gömöri Márton (MTA BTK FI)
Valószínűség, véletlen és a Közös ok elv
című előadására.

Az előadás absztraktja

A valószínűség filozófiájáról szóló irodalomban konszenzus látszik lenni abban, hogy a valószínűség fogalmának nem adható kielégítő értelmezése. Az előadásban egy új valószínűség-interpretáció körvonalait vázolom fel, melynek jellegzetessége, hogy 1) a valószínűség fogalma a véletlen fogalmára épül, és nem fordítva, 2) a véletlen fogalma a kauzális függetlenség fogalmára alapozva van értelmezve, 3) a valószínűség és a relatív gyakoriság kapcsolatát a Közös ok elv teremti meg, 4) a valószínűség és a véletlen fogalma kompatibilis a determinizmussal, 5) a valószínűség és a véletlen végső soron olyan dolgok, amelyek eliminálhatóak a világ ontológiai térképéről.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 július 4., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Bernáth László - Paár Tamás (MTA BTK FI)
Szabad-e hinnünk az erkölcsi felelősségben?
című előadására.

Az előadás absztraktja

Előadásunkban két tézis mellett fogunk érvelni. Az első, hogy a morális felelősségbe vetett hitünket nem kell felfüggesztenünk még akkor sem, ha nincs tudásunk arra vonatkozóan, hogy van erkölcsi felelősség. A második érv tovább megy: azt kívánja megmutatni, hogy még ha nem is vagyunk képesek bizonyítékok által igazolni a morális felelősségben való hitet, akkor is hinnünk kellene a morális felelősségben.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Időpont: 2017 május 16., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tuboly Ádám (MTA BTK FI)
"Back in the Summer of '69": Kuhn és a logikai empirizmus viszonyának "paradigmaváltás"-narratívája ellen
című előadására.

Az előadás absztraktja

Gyakran állították, Thomas Kuhn saját kategóriáit és fogalmait használva, hogy a logikai empirizmus normál tudományos paradigmája az 1950-es és 1960-as évekre kifulladt, ugyanis túl sok anomáliával szembesült, ami a krízis állapotához vezetett. Kuhn ekkor tudott sikeresen fellépni, forradalmi munkája pedig a huszadik századi tudományfilozófia egyik, ha nem a legfontosabb paradigmaváltását idézte elő. Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy a logikai empirizmusnak nem volt paradigmája, nem szembesült anomáliákkal, így krízisbe sem jutott, végezetül pedig paradigmaváltás sem történt.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 április 18., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Demeter Tamás (MTA BTK FI)
A magyar filozófia szociologizáló hagyománya
című előadására.

Az előadás absztraktja
Az előadásban A szociologizáló hagyomány c. könyvem lassan készülő átdolgozásának vázlatát fogom bemutatni és szeretném megvitatni. Az átdolgozás ama tézis köré szerveződik, hogy a hagyomány felfűzhető egy a pozitivizmustól a posztmarxizmusig terjedő módszertani ívre, s ennek segítségével rekonstruálhatók a hagyomány fő témái. E tézisre támaszkodva bemutatom a készülő átdolgozás főszereplőit, a narratíva szerkezetét és vázolom főbb pilléreinek anyagát.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 március 21., 16:00.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai